Ádámi Zsanett 17 éves, a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanulója. Az iskola egyetlen kerekesszékkel közlekedő diákja, aki az ép emberek között tanul és él, így számára a befogadás és elfogadás nagyon fontos szempontok. A kreativitás számára mindennapos dolog, hiszen számtalan olyan hétköznapi problémát kell megoldani egyedül, vagy családja, illetve barátai, gyógytornásza (aki az ő élet projekt managere!) segítségével, ami másnak fel sem tűnik. 10 éve úszik, sokszoros magyar és nemzetközi bajnok, illetve VB 5. és EB 3. helyezett válogatott sportoló. Életében fontos szerepet játszik a sport, de emellett komoly tervei vannak a jövőt illetően. Előadását azoknak ajánlja, akik kíváncsiak arra, hogy a kreativitás mennyire fontos a mozgásukban korlátozottak életében. És azoknak, akik kíváncsiak rá, hogy az élettől új esélyt kapva, hogyan lett belőle „sorsfordító gyerek”.

Pásztory Dóra kétszeres paralimpikon úszó, a Suhanj! Alapítvány önkéntese, az Eurosport kommentátora. Örök optimista, aki nagyon hisz a pozitív gondolkodás erejében. Születésétől fogva végtaghiányos, de szerinte a fogyatékosság nagyon relatív dolog. Előadása a hétköznapi kreativitásról, az akaraterőről és a céltudatosságról szól, és arról, hogy a testi-lelki harmónia nem a végtagok fejlettségétől függ. Előadását ajánlja mindenkinek, aki valaha is érzett sajnálatot fogyatékos ember láttán, aki nem akarja elhinni, hogy lehet teljes életet élni végtaghiányosan is, és azoknak, akik készen állnak elengedni a fogyatékos emberekről kialakított sztereotípiáikat.

23 éves, építészetet hallgat a Budapesti Műszaki Egyetemen. Csapatával, az Odooprojecttel azon dolgoznak, hogy megtervezzenek, majd meg is építsenek egy kizárólag napenergiával működő, innovatív lakóházat. A csapat új utakat keres a fenntartható tervezés, a napenergia-hasznosítás, az automatikus épületvezérlés, a passzív rendszerek területén és az ehhez szükséges, összehangolt csapatmunka terén egyaránt. Az előadást azoknak ajánljuk, akik kíváncsiak, mire képes együtt egy építész, egy környezetmérnök, egy villamosmérnök és egy grafikus, egy gépész és egy gazdasági szakember, ha együtt dolgoznak egy kis ház megtervezésén.

2005-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán. Bár közgazdász diplomát szerzett, egy ismerőse felkeltette érdeklődését a tudományok iránt, s ma a THE Hyperion Group Kft. ügyvezető igazgatójaként negyedik éve foglalkozik a műszaki- és természettudományok népszerűsítésével. Eddigi legfontosabb projektjei a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen működtetett THE Program és a Tudományok Hídja. Előadásával szeretné megmutatni, hogy az ember képes megvalósítani a terveit, ha hisz bennük, és hajlandó is tenni értük. Mivel úgy látja, sajnos hazánkban a fiatalok jó része nem mer vállalkozni, a történetét azoknak a fiataloknak ajánlja, akikben megvannak a kreatív és alkotó energiák, de még nem találták meg az útját.

Mióta az eszét tudja, nagyon érdeklik a szem számára láthatatlan összefüggések. A Kitchen Budapest munkatársaként az ötletbe vetett hit, a csapatmunka, a szaktudás és ezek kapcsolatait, ” összességében „: a sikeres startup vállalkozások receptjét kutatja, illetve arra keresi a választ, miként lehet a munka játék, és hogyan tudjuk megvalósítani az álmainkat. Történetét azoknak ajánlja, akik kíváncsiak, hogy milyen csodákkal teli út vezet álmaink megvalósításhoz.

Akollégái szerint újságíró, a zenekara szerint dalszerző. Ő maga csak abban biztos, hogy néha szavakat, néha hangokat rakosgat egymás mellé, és mindezt rettentően élvezi. Felfogásában a zene mindenütt árad: a mozgólépcső kattogásában, a vonatfüttyben vagy akár egy könyv lapozgatása közben. Előadását azoknak ajánlja, akik ragaszkodnak a hagyományokhoz.

kortalan hacker az internetről. Kisiskolásként házuk melléképületében saját műhelyt alakított ki. 17 éves korában albérlete közösségi térként működött, itt elsők között volt internete. Kedvenc számítógépes játéka a 3D Tetris, továbbiakat csak hallásból ismer. Oktatási intézményeken kívül képezte magát, sokat olvasott és utazott. Utóbbi éveit nagyrészt Budapesten töltötte, és kezdetektől fogva tagja a budapesti hackerspace-nek. Előadásában eloszlatja a hackerekkel kapcsolatos sztereotípiákat, és a hackerspace, mint független, decentralizált, alulról építkező közösségi tér két éves tapasztalatait osztja meg velünk, tanulságul létező és jövőbeni közösségek számára a függetlenség és produktivitás érdekében.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán végzett, a vizuális képalkotás ugyanannyira érdekli, mint a számára ehhez szorosan kapcsolódó elektronikus zene. Több éve foglalkozik 2D-s grafikával, videóvágással és DJ-ként zenei modulációval. Jelenleg alkotóművészként és art directorként egyaránt tevékenykedik. Munkáiban fontosnak tartja a művészet beépülését a hétköznapokba, legyen az képzőművészeti vagy alkalmazott művészeti platform. Előadást azoknak ajánlja, akik úgy gondolják: nem mindig az első ötlet a legjobb.

Bűvészvilágbajnok, igazi varázsló. A szórakoztatás, a színpad és az utazás határozza meg az életét. Előadásában szeretné megosztani velünk, mi rejtőzik az illúziók mögött. Ajánlja előadását mindenkinek, aki kíváncsi, mi mindenre tanította meg őt az illúzió világa az életről, és érdekli, milyen a bűvész, ha az életet varázsolja. Hiszen nem minden az, aminek látszik!

24 éves énekes, dalszerző, loop artist. Több mint két éve London és Budapest között ingázik, saját zenekarait vezeti mindkét országban, és zenét, illetve szöveget ír más előadóknak. Élő fellépéseire ezer apró kütyüvel szokott érkezni, amelyek mikrofonjához és gitárjához vannak kötve – színpadi látvány leginkább egy villanyvasútra emlékezteti a nézőket. Ezekkel a gépekkel csinál kis formációival, de akár szólóban is nagyzenekari hangzást néhány másodperc alatt. Vera a fináléban Dés András ütőhangszeres és Csizmás András nagybőgős társaságában lép fel. Zenéjét ajánlja mindazoknak, akik szerint a komplikált dolgok mindig egy egyszerű ötlettel kezdődnek.

25 év alatt útja a vegyészeten és a történelem szakon keresztül vezetett a gyógypedagógiához. A szakmájából eredően sokat foglalkozik a hibákkal, illetve olyan fiatalokkal és felnőttekkel, akik sokat hibáznak. Előadásában arra hívja fel a figyelmet, hogy céljaink eléréséhez, saját utunk megtalálásához elengedhetetlenül szükséges, hogy megismerjük és elfogadjuk a hibáinkat. Az előadását ajánlja azoknak, akik úgy érzik, sokat hibáznak, illetve azoknak, akik félnek a hibáiktól. Mert ahogy Phleps is mondta: „az az ember, aki nem csinál hibát, rendszerint nem csinál semmit.”

AHiperaktív Sportegyesületben 2005 óta foglalkoznak olyan „más”, hátrányos helyzetű gyermekekkel, akik beilleszkedési problémáik miatt kikerültek más közösségekből , vagy fel sem vették őket. A víváson és természetjáráson keresztül próbálják helyes útra terelni, illetve megtartani őket, nem csak a sportban, hanem az életben is. Vívópalántáik hamar eljutottak arra a szintre, hogy megállják helyüket vívástudásban és viselkedésben is a hazai és nemzetközi versenyeken.  Reménytelennek tűnő gyerekekből varázsolnak reményteljes, sikeres sportolókat, embereket. Sport, sportszerű küzdelem, elfogadás és a természet ereje – ebből merítik és adnak erőt a fiatalok számára.

Végzett szupervizor, coachinggal, szakmai tanácsadással foglalkozik. Hiszi, hogy a saját kérdéseidre a válasz benned van. Ezt a választ segít megtalálni neked. Akkor hallgasd meg, ha mostanában fel akartad adni az álmaidat. Ha azt mondták mások, hogy amit gondolsz, arra nem kíváncsi senki, nem érdemes bele energiát fektetni, és amúgy sem vagy képes és alkalmas rá. Marci mindenkihez szól, aki felismerte kreatív tehetségét, de ez még hol áldás, hol átok, de azt biztos,hogy ez segíthet megtalálni a saját utat.

A vállalati stratégiába ásta bele magát a közgázon, jelenleg mobil és webes projekteket menedzsel egy digitális ügynökségnél. Különösen kedveli a fizikai és digitális valóság kapcsolódási pontjait: érdeklik a QR kódok, a kiterjesztett valóság és a közeli / érintésen alapuló kommunikáció, illetve az ezekhez kapcsolódó digitális termékfejlesztés és marketing kommunikáció.

a Neumann János Számítástechnikai szakközépiskola végzős, látássérült diákja. Az iskola nevéhez hűen szereti az informatikát, szabadidejében sokat programozik. Ezen kívül szívesen sportol: falat mászik, fut és aikidozik, olvas és zenét hallgat. Három éve részt vesz egy képernyőolvasó szoftver honosításában, tavasszal a Magyar Innovációs Verseny első helyezettje lett Tilitoli játékával.

Énekel, gitározik, dobol, nagybőgőzik, skótdudán játszik, trombitál. Koncertjein járva sokszor nehéz eldönteni, hogy a fülünknek vagy a szemünknek higgyünk, hiszen egy zenekart hallunk, de a színpadon csak egy embert látunk, egy szál akusztikus gitárral. Ehhez tényleg elég egy gitár? – merülhet fel bennünk a kérdés. Előadásában erre is választ kapunk, és megtudhatjuk, hogy András számára a zenélés egy stílusokon és korokon átívelő, véget nem érő játék a saját és a közönsége fantáziájával. Előadásának legfőbb célja a szórakoztatás és a határtalan gyermeki képzelőerő felszínre hozása. Emellett pedig szeretné bemutatni, hogy a kreativitás nem ismer határokat: tűnhet akármilyen lehetetlennek egy ötlet, kitartó munkával mégis bármit el lehet érni. Így lett belőle is egyszemélyes zenekar.

Nyitott, érdeklődő fiatalember, aki szeretné, hogy az emberek odafigyeljenek egymásra, és örömüket leljék mindennapjaikban. A Színes Város Mozgalom Pillangóhatás nevű oktatási projektjét a Zöld Kakas Líceumban indította el 2010-ben, amelynek diákkoordinátoraként tevékenykedett. A program részeként önkéntes diákok kifestették a Pöttyös utcai metrómegállót és környékét. Ráadásul a látványterv elkészítéstől az átadási ünnepség lebonyolításáig szinte minden a Líceum tanulóinak munkáját dicséri. Aki kíváncsi, hogyan vélekedik egy középiskolás az együttműködésről, az irányításról, a közérdekű cselekedetek fontosságáról, élvezni fogja az előadását.

A világok találkozásai érdeklik. Azok a hatásmechanizmusok foglalkoztatják, amelyek két, egymástól különböző közeg között jönnek létre, mint amilyen például a mozgásba lendülő kép és a pillanattal felhevített színpad. Megmozgatja a kíváncsiság teremtő ereje és a csend, ami helyzetbe hoz. Az elmúlt években olyan projekteket képviselt, mint a versmob, a magyarhangya, és a jelenleg formálódó [foszfor]. Alkotóként és befogadóként egyaránt a kultúra és közönségének kapcsolatát kutatja, jövőbeli lehetőségeit keresi. Előadásában az elmúlt két év tapasztalatait formálja kiáltvánnyá, ezzel hív bennünket közös gondolkodásra és építkezésre. Történetét azoknak ajánlja, akik 2020-ra tudatosan, legálisan akarnak kultúrához jutni, és akik még szeretnének erre a világra rálátni más szemszögből is.

építészhallgató, az Építész Szakkollégium elnöke. Az egyetem megkezdése óta óta blogol az építészetről. Számos folyóiratban publikál építészeti témájú írásokat, többek között a hg.hu-n a 6b.hu-n és a Magyar Narancsban. Szerkesztője és műsorvezetője a hetiBeton építészeti rádióműsornak a Tilos rádióban. Bármi, ami eszébe jut az építészettel kapcsolatban, azt rögtön el is mondja. Éppen ezért az épített terek szavakra válthatóságáról, az építészeti írásról fog beszélni, amit ajánl mindazoknak, akik életük során jártak már épületben.

Szövő szakirányon tanul a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán. Az V. Országos Művészeti Diákköri Konferencián formatervezés szekcióban díjat nyert Roll nevet viselő munkájával. Az elemekből építkező térelválasztó történetén keresztül bemutatja, hogyan születik az anyagból tárgy. Előadását ajánlja azoknak, akiket érdekel, hogyan lehet szabadon játszani az anyagokkal, felületekkel, méretekkel, léptékkel. És persze azoknak is, akik kíváncsiak, mi motivál ma egy fiatal lányt arra, hogy „szövőnő” legyen.